Az endothelium javítása megoldás lehet a COVID vírussal szemben? | PannonVital
endothelium elhelyezkedése az érrendszerben

Mint legutóbbi blog bejegyzésünkben megjelent  a New England of Journal of Medicine  nevű szaklap nemrég közölt le egy igen érdekes tudományos anyagot. Számos neves kutató vett részt a tanulmány összeállításában és megírásában, amely jelentősége abban rejlik, hogy elsőként számol be arról, hogy a SARS Cov-2 ( COVID) vírus miatt elhalálozott betegek kórbonctani vizsgálatakor mire figyeltek fel a  tudósok az  áldozatok szöveteiben, szerveiben. 

Az egyik megfigyelt  jelenség az volt, hogy számos helyen a  testben  vérrög képződést tapasztaltak. A másik, hogy mikro trombózisok következtek be a hajszálerekben, valamint új kapilláris erek képződése indult meg a szervezetben.

Mind három biokémiai folyamat egyértelműen arra utal, hogy az oxigén a vérből az tüdő erein keresztül azért nem jut át a tüdő léghólyagocskáiba, mivel a COVID az érfal legbelső hártyáját támadja meg: az endotheliumot. Honnan tudhatjuk ezt? Az endotélium a legnagyobb endokrin szervünk, felszíne  focipályányi méretű. Az endotélium aktívan részt vesz a véralvadási folyamatokban, így  funkciójának  gyengülése vérrög képződéshez vezet. Ezért találtak annyi kisebb-nagyobb vérrögött az elhunyt áldozatok szervezetében. Ezek a vérrögöcskék elzárták a kapilláris ereket pl.: a tüdőben és ezért mikro trombózisok alakultak ki, amely azt jelenti, hogy a vérrög által elzárt szakasz már nem kap friss oxigéndús vért. A roncsolódott szakaszon  pedig már nem tudott megvalósulni az oxigén gáz csere a léghólyagocskák irányába. A szervezet öngyógyító mechanizmusa ilyenkor is közbelép és elkezd kiépíteni egy új kapilláris érhálózatot, de ez sajnos nem egyik pillanatról a másikra jön létre, hanem hosszú  hetekbe is beletelhet mire új kapilláris erek veszik át  a sérült erek helyett a  működést. 

Jó hír, hogy az endotélium funkciót mi magunk is erősíthetjük! Ehhez azonban először meg kell, hogy értsük az endotélium működését és funkcióját. 

Az egészséges endothel folyamatosan  reagál szervezetünkben mechanikai és kémiai ingereire. Az egészséges  endothelium érzékeli  pl.: az ereinkben áramló vér sebességét és az ér falára kifejtett nyomását. Ezt szoktuk mérni az Artheriograp-os érrendszeri diagnosztikával, amely egyértelműen megmutatja, hogy az endotélium megfelelően működik- e, vagy már csökkent a funkciója. Ezen felül a felszínén levő receptorokon keresztül az endothel felismeri a vér által odaszállított anyagokat és válaszol az általuk közvetített információkra. Jelentően befolyásolja az erek tágasságát és ha szükséges fokozza az egyes szervek oxigénnel való ellátottságát. Az endothelium sérülésekor részt vesz a véralvadás beindításában önmaga védelmében, és ez  a  vérben oldhatatlan fibrinháló képződéséhez vezet, amely  a vér sejtes elemeivel együtt létrehozza a sérülést véglegesen és stabilan elzáró "tapaszt". Az alvadékképződést, amely néhány perc alatt lezajlik, lassan követi az a reparációs folyamat, amely a képződött  alvadék eltávolítását  és az  endothel folytonosságának helyreállítását  eredményezi. Az endothel az őt  károsító tényezőkre mindig  gyulladásos folyamatokkal reagál. Ezt a  gyulladást mi külsőleg nem érzékeljük, de az érrendszerünkben ez egyértelműen  mérhető, kimutatható.(lásd.:Arteriograph)  

 Az endothel egészséges működése már csak azért is fontos, mert közreműködik új erek kialakulásában amelyek nagyon hasznosak akkor, ha egy elzáródott ér feladatát veszik át.

Az egészséges endothel termeli a nitrogén- monoxidot ( NO) , amely az érfalaink tágulási- és összehúzódási képességéért, azaz az ereink rugalmasságáért  felel. Hogyan történik mindez? Az endotheliumban  képződött  NO molekula eljut az érfal izomrétegében levő simaizom sejtekig és azokat ellazítva az ér kitágul. Az endothelsejtekben  ugyanekkor az ereket szűkítő anyagok is termelődnek, a két hatás együtt határozza meg az ér összehúzódási és tágulási képességét. Miért fontos ez? Ha ez érfal nem tud összehúzódni és kitágulni, tehát elveszíti rugalmasságát, úgy  nem tudja megfelelően  továbbítani az oxigénben és tápanyagban dús vért a szöveteink felé. A nitrogén-monoxid  molekula ezen felül természetes érelmeszesedés-elleni anyagként is működik, mert gátolja azokat a mechanizmusokat, melyek atherosclerosis ( érelmeszesedés)  esetén az ér beszűküléséhez vezetnek: a simaizomsejtek túlzott növekedését, a vérlemezkék fokozott tapadását az ér falához, valamint a fehérvérsejtek és az endothelium közötti rendellenes kapcsolatokat.

Az endothel mint minden más sejtünk állandóan pusztul és regenerálódik. A károsodások helyreállításában két mechanizmus is működik. A regeneráció egyik módja az, hogy a sérüléssel szomszédos sejtek osztódnak és így képesek kitölteni az elpusztult sejtek helyét. A másik módja, hogy a csontvelőből éretlen endothel előalakok (EPC) vándorolnak a sérülés helyére és ott szaporodnak, fejlődnek és beépülnek a már meglevő endothel-rétegbe. Az endothelium működése akkor károsodik, ha felborul a károsító és  regenerációt  segítő hatások közötti egyensúly. 

De vajon mi károsíthatja az endothéliumot? Általában azon tényezők, amelyek magas szív-és érrendszeri kockázatot jelentenek: a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás. Egyetlen, zsírban gazdag étkezés után az endothel működése kimutathatóan átmenetileg romlik. A zsírban gazdag  étkezés után megemelkedik a vérben a szabad zsírsavak mennyisége és fokozódik a káros oxigén-szabadgyökök képződése. Ezek egyrészt  összekapcsolódnak az endothelben képződött nitrogén-monoxiddal, másrészt  csökkentik az NO termelődését is. A kevesebb termelődő nitrogén-monoxid nem tudja kifejteni érelmeszesedés gátló  hatását és felborul az egyensúly az ér tágasságát befolyásoló és az  érszűkítő anyagok között,  az érszűkítés  irányába tolódik el a  mérleg nyelve. Az átlagos étrend zsírtartalma mellett ez az „étkezés után vérzsírosság” szinte egész nap tart. De nem csak az étkezéssel bevitt zsírok  de a vér magas cukorszintje is szabadgyökök termelődését idézi elő és így károsítja az endothel működését. A dohányzás az elszívott cigaretták számával arányosan  szintén rontja az endothel működését! Nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is káros! A túltápláltság is az endothel-működés romlását idézi elő. 

Vajon javítható  az endothel működése? A jó hír az, hogy a fentiekben leírt elváltozások visszafordíthatók! 

Hogyan? Az étkezés nemcsak káros hatással lehet az endothelre, de képes lassítani a beindult romlást vagy esetleg meg is fordíthatja a folyamatot. Ez azt jelenti, hogy az ételünk lehet a gyógyszerünk! Mit együnk ennek érdekében? Sok sok zöldséget, színes gyümölcsöt és kevés húst  amely a  napi összefhérje bevitelünk 5-6%- át ne haladja meg!  Valamint egyáltalán ne fogyasszunk tejterméket, mert azok bizonyítottan inzulinrezisztanciát  válthatnak ki szervezetünkben! Fogyasszunk sok vizet, vagy zöld teát, de a vörösbor is endothel javító hatású, igaz ezt alkohol tartalma miatt csak  korlátozott mértékben fogyasszuk és érrendszeri betegek keressék helyette az alkohol mentes vörösbor kivonatot ( Pl.:PannonVital Szív- ér kapszula vagy PannonVital  Szív- ér Balance). Növeljük a fizikai aktivitásunkat nap mint nap, mert az kedvezően hat a szívre, növeli a vázizomzat vérellátását és tágítja az ereket, valamint lassítja az erek  öregedését, az endothel funkció romlását, valamint fokozza a  NO- ot képző NOS  enzim termelődését.  

Tegyük le a cigit! Mivel az nem csak a daganatképződést, de az érgyulladás és érelmeszesedés mértékét is jelentősen növeli.  A dohányzás csökkenti az NO termelődését és elősegíti a káros oxigén-szabadgyökök képződését. A cigaretta hatására az endothelsejtek gyorsabban pusztulnak és regenerációjuk is csökkent, de a dohányzás abbahagyását követően már 4 héttel kimutatható az endothel funkció javulása.

A stressz-oldásról se felejtkezzünk el, mert a tartós stressz állapot szintén  endothel károsító hatású! ( pl.:PannonVital Élet- Erő, vagy Stress Balance növényi kivonattal)

Ami jó hír, hogy 12 héttel az életmódváltozás megkezdését  követően kimutatható az érrendsszerben a jelentős javulás amely következtében javul az endothel működése és csökken a gyulladásos markerek mértéke.

I

Irodalom:

Marin C: Mediterranean diet reduces endothelial damage and improves the regenerative capacity of endothelium. Am J Clin Nutr, 93(2), 267-274, 2011 Febr.

 

Van Craenenbroeck EM, Conraads VM: Endothelial progenitor cells in vascular health: focus on lifestyle.Microvasc Res, 79(3), 184-192, 2010 May.

Dr.Michael Greger with Gene Stone: How Not to Die, Flatiron  Books USA 2015