Az öregedés betegség?! | PannonVital
Alt

Az ember élethossza attól függ, hogy a szabad gyökök milyen mértékben károsították az elmúlt évek alatt. Amennyiben ez a szint elér egy adott  károsodási szintet, úgy a sejtjeink már nem tudnak tovább megfelelően működni és feladják a harcot a szabadgyökök ellen. 

Ezt nevezzük mitokondriális  öregedéselméletnek. A mitokondriumok, az eukarióta ( sejtmaggal rendelkező)  sejtjeinkben lévő apró sejtmotorok, amelyek felelősek többek között az energia és az alacsony deutérium tartalmú anyagcsere víz előállításáért is. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudósunk által feltárt citromsav-ciklus is ebben a sejtszervecskében játszódik le és a ciklus során a lebontásra kerülő tápanyagokból szén-dioxid, víz és ATP ( adenozin- trifoszfát) molekula képződik (oxidatív foszforiláció). Ennek megértése azért fontos, mert ha a mitokondriumaink károsodnak a szabadgyököktől, úgy az energia előállítás is és az alacsony deutérium tartalmú anyagcsere víz előállítása is  visszaesik és ez rövid és hosszú távon is látszódni fog  egészségi állapotunkon.

De hol keletkeznek a szabadgyökök és hogyan kerülnek a szervezetünkbe? Nos a folyamatot még biológiából általános iskolából ismerjük: a növények a nap energiáját befogják, azaz fotoszintetizálnak. A nap energiája így a növény alacsony energiaszintű elektronjait feltölti magas energiaszintű elektronokká. A növény így tudja tárolni magában a nap energiát. Amikor megeszed a növényt, vagy az állatot, amelyik növénnyel táplálkozik, úgy ezek a magas energiájú elektronok bekerülnek a Te szervezetedbe is. (Emlékszel fizikából megtanultuk, hogy minél magasabb energiával rendelkezik egy elektron annál mozgékonyabb, ez még később fontos lesz!)  A  szervezetünkben a mitokondriumok veszik fel a növények energiával megpakolt elektronjait, és üzemanyagként használják őket. Ebből az üzemanyagból fokozatosan szabadítják fel a mitokondriumok a  működésünkhöz szükséges energiát, szabályozott, és szigorúan ellenőrzött biokémiai folyamatokon keresztül. Ez a folyamat addig folytatódik, amíg a  szervezetünk el nem használja az összes ilyen magas energiaszintű elektron energiáját, majd az elhasznált elektronokat átadja a szervezetünk az oxigén molekulának. Sajnos valamilyen hiba folytán a magas energiájú elektronok 1-2 %-a kijut a sejtekből és az ellenőrzött energiafelszabadítás helyett közvetlenül az oxigén molekulák karmába kerül. Az oxigén pedig ettől a nagy energiájú elektrontól szuperoxiddá alakul, amely az óriási energia maitt, instabil és ellenőrizhetetlen lesz, amolyan dühös elefánttá  alakul a porcelán boltban. Szabályozhatatlan és erőszakos lesz, egy igazi romboló buldózerré válik a DNS-edben. Amikor egy ilyen szuperoxid (szabadgyök) molekula bekerül a sejtedbe, akkor DNS szinten olyan rombolást vihet végbe, hogy bizony könnyen károsíthatja a  génjeidet és olyan mutációt okozhat a kromoszómádban, amely  rákos sejtek kialakulásához vezethet.

A szervezetünk amint ilyen dühös szuperoxidokat érzékel sejtjeinkben azonnal mozgósítja a rendelkezésére álló antioxidánsait. He ezekből elegendő áll rendelkezésre, akkor minden ilyen dühödt szupergyököt sikerül semlegesítenie, ha azonban a szupergyökök túlsúlyba kerülnek az antioxidánsok felett, úgy sajnos az antioxidánsoknak nincs esélyük velük szenben és sejtkárosodás következik be. Ezt a jelenséget nevezzük oxidatív stressznek. De mi köze ennek a mi öregedésünkhöz? 

Ez a sejtkárosodás okozza a betegségeket és az öregedést. Ha már látsz a bőrödön barna foltokat, ( jellemzően kézfej, arc ) az nem más mint oxidálódott zsír  a börünk alatt. De a ráncaink, a memóriavesztésünk és szervrendszereink gyengülése is mind, mind ennek az oxidatív stressznek tudható be. 

Oxidáció minden nap folyamatosan zajlódik le szervezetünkben, de akkor hogyan tudjuk ezt kivédeni? Úgy, hogy sok olyan ételt eszünk, amelynek magas az antioxidáns tartalma, amely felveszi a harcot a szuperoxidos szbadgyökökkel és semlegesíti azokat, anélkül, hogy ezek sejtkárosodást tudnának okozni a DNS- ünk szintjén. 

Honnan tudhatod, hogy mely élemiszerek tartalmaznak sok antioxidánst? A húsok nagyon keveset tartalmaznak, de a zöldségek, gyümölcsök átlagban 60- szor többet! A zöldségeken, gyümölcsökön belül is úgy tudhatod meg melyik a legnagyobb antioxidáns tartalmú, hogy a levegőre kitéve kettévágod őket. Míg a burgonya, alma, banán nagyon rövid időn belül megbarnul, addig a citrom, narancs, kivi, cseresznye, eper stb.. egyáltalán nem. Ez mutatja, hogy bennük bőven van antioxidáns, mert nem engedi, hogy az oxidáció hatására elszineződjenek a sejtek. A legjobb antioxidánsok listáját egyébként a http://bit.ly/antioxidantfoods oldalon találhatod meg. 

Az egyik olyan betegség amely az öregedéshez köthető és  antioxidánsokkal megelőzhető a stroke. Svéd kutatók több mint 30 ezer idősebb nőt követtek nyomon 12 éven át és azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknék  volt a legalacsonyabb a stroke kockázata, akik sok antioxidánsban gazdag élelmiszert fogyasztottak.

Tudtad, hogy a fűszerek a legerősebb antioxidánsok? Nem kell messze mennünk értük, hiszen a fahéj, a szegfűszeg, az oregánó és sok más fűszer is a szuperantioxidánsok közé tartozik. Amit minden nap megtehetsz az egészséged érdekében az az, hogy a napi 1-2 adagról akár napi 7-9 adagra növeled a gyümölcsök, zöldségek, fűszerek  bevitelét ( 1 adag = pl.:1 paradicsom) , vagy ha erre nincs lehetőséged, akkor olyan növényi kivonat komplexet fogyassz amely tele van ilyen szuperantioxidánsokkal. ( ilyenek pl.:a növényi polifenolok! lásd: PannonVital  Szív- ér kapszula,  PV Kurkuma, PV Koleszterin- zsír- cukor kontroll kapszula, PV Élet- erő kapszula stb.. )