Már nagyon sokan vannak akik hallottak róla, hogy a D-vitamin jelenléte és megfelelő szintje  legalább olyan fontos  számunkra mint  szervezetünk C-vitamin ellátottsága. A D-vitaminok kifejezést  gyűjtő névként alkalmazzuk, mivel ezen belül valójában  D1-,D2- és D3- vitamint  különbözteteünk meg. A D1- vitamint a növények állítják elő és növényi táplálékokkal kerül szervezetünkbe, ennél valamivel erősebb hatású a D2- vitamin, amely állati eredetű élelmiszerekből kerülhet be szervezetünkbe  hasonlóan mint a D3- vitamin. De a D3- vitamint  szervezetünk önmaga is képes előállítani, ezért ebben az esetben nem csupán vitaminról, hanem hormonszerű anyagról beszélünk. A D3 előállítása  a napfény UV-B sugarai hatásrára a bőrünkben indul el. Itt koleszterinből ( 7- dehidrokoleszterin= D3-provitaminja) napfény hatására D3-previtamin jön létre, amelyből a májban és a vesében  hő hatására ( hidroxilálással, az az 2 db OH csoport kapcsolódásával)  a previtaminból végül kialakul a 1,25 dihidroxi D3, amely a D3-vitamin biológiailag aktív formája (kalcitrol) . Sokan nem tudják viszont, hogy a  szoláriumozással télen csa igen csekély mértékben fokozható a D3- vitamin  előállítása, mivel a szoláriumok 97-99%- ban csak UV- A sugárzást  bocsátanak ki, amely határása nem termelődik a bőrben elegendő mennyiségben a D3- previtaminja, ráadásul a nagymértékű UVA-A sugárzás miatt, erősen bőrkárosító hatású. 

De vajon mennyi időt is kellene nekünk magyaroknak naponta napon töltenünk ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű D3- vitamin termelődjön szervezetünkben? 

Egy kiváló magyar kutatási anyagban amelyet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ valamint a Frédéric Joliot- Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi  Kutató intézet  és a Novartis Hungária Kft. végzett, Bakos József és Mikó Péter Dr. publikálásában  megszületetett egy kifejezetten a magyar emberekre vonatkozó tanulmány, amelyben a kutatók az OMSZ mérési adatai alapján megpróbálták konkrétan meghatározni, hogy az adott hónapokban a magyar emberekre jellemző kaukázusi I-II bőrtípussal pontosan mennyi időt kellene a napon tartózkodnunk  1000 IU D3- vitamin termelődéséhez.  A kutatás eredményeként megfogalmazták, hogy: 

• Legfőképpen 10-14 óra közötti időintervallumban kell napon tartózkodnunk ahhoz, hogy termelődjön megfelelő mennyiségű D3- vitamin szervezetünkben-> ami ellentmond annak, hogy jelenleg a 11-15 óra közötti időintervallum esik a nem tanácsolt időtartamok közé!
• Nem mindengy, hogy testünk mennyire van elfedve ruhával, mivel minél jobban el van takarva annál kevesebb az esély arra, hogy D3- vitamin megfelelő mennyiségben termelődjön szervezetünkben .
• Számít, hogy milyen az időjárás, mennyire felhős az ég, sőt az is hogy milyen a tengerszint feletti magasság, az ózon és a légszennyezés is. 
• A napvédő  kencék szintén jelentősen csökkentik az UV-B sugárzás bejutását a bőrünkbe, amely hatására szintén kevesebb D3-provitamin tud termelődni bőrünkben.
• Amennyiben fürdőruhában tudnánk egész évben a szabadban lenni- ami teljesen kizárt! - akkor december hónapban minimum 50-60 perc, a júliusi hónapban viszont már  3 perc is elegendő lenne a megfelelő D- vitamin képződéshez 10-14 óra között. Mivel viszont a testfelületünk nagy része el van takarava az őszi- téli - tavaszi hónapokban, így a kutatók azt mutatták ki, hogy átlag 200 percet kellene ezekben a hónapokban napon töltenünk a déli órákban ahhoz, hogy  1000 IU D3-vitamin termelődjön szervezetünkben.
• A nyári hónapokban a nyári , nyitott ruházatban viszont napi fél óra is elegendő a déli órákban a megfeleleő vitamin termeléshez. 

Mit kell tudnunk a D- vitaminról és milyen hatása van szerevezetünk működésére? 

Mind három D-vitamin származék (D1,D2,D3)  szteroidszármazék. Legjelentősebb közülük a D2- és a D3-vitamin.  Közös bennük, hogy mindhárom anyag elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélből valamint szabályozza vérben mint két anyag  szintjét,  a kalcium és a foszfor anyagcserét, valamint javítja a kalcium felhasználását is. Éppen ezért nagyon fontos szerepet tölt be az érrendszer egészségének megőrzésében, mivel hiánya esetén a vérben megnő a kalcium szint, amely miatt ezen ásványi anyag az  erek falai közé fog lerakódni és nem jut el a csontjainkba. Így egyszerre lesz érelmeszesedésünk és csontritkulásunk, hiába magas a kalcium bevitelünk! Közvetlenül hat a csontépítő- és bontó sejtek toborzására, érésére és aktivitására. Hat az izomműködésre és az immunrendszerre is. A D3-vitamin, mind annak hidroxi-származékai elsődleges hatásukat a vékonybélben, a csontokban, a vesékben és a mellékpajzsmirigyekben fejtik ki. 

Számos tudományos vizsgálat igazolta az utóbbi években a D3- vitamin ( hormon) jelentőségét.Mivel az érrendszerünk egészségében betöltött szerepe jelentős, ezért az érrendszerrel összefüggő betegségek kialakulásában is meghatározó szerepet tölt be. Ilyen tipikus D- vitamin hiányában bekövetlező betegségek az angolkór, ami manapság már a fejlett országokban igen ritka. Ezen kívül viszont  számos más olyan súlyos betegség kiváltója, amelyek  közül számos vezeti  a halálozási statisztikákat  többek között Magyarországon is mint   pl.:az öszes szív- és érrendszeri betegség ( magas vérnyomás, stroke,cukorbetegség ,érelmeszesedés, demencia, Arzheimer- kór stb.. ) daganatos kórképek,  csontritkulás, asztma.

Hogyan tudjuk fokozni  az őszi-téli-tavaszi hónapokban a D- vitamint  bevitelt? 

A D- vitamin szint  időszakos ellenőrzése erősen javasolt, főleg a fenti betegségben szenvedők  körében, valamint a D3- vitamin pótlása nélkülözhetetlen a szeptembertől- májusig tartó hónapokban. Az európai mérési adatok alapján étkezéssel jellemzően 160 IU D3-vitamin tudunk bevinni naponta, vagy ennél is kevesebbet. A D3- vitamin az állati élemiszer származékok viszonylag szűk körében található meg ( halakban, halolajban, tojássárgájában, májban van jelen ). A magyar emberek étkezési szokásaik miatt az élemiszerrel még kevesebbet tudnak bevinni, mint a  mediterrán országokban élők. Ezért számunkra a D3- vitamin étrend-kiegészítőként való fogyasztása elkerülhetetlen! Mivel a D3-vitaminnak a bélrendszerben történő lebontódása során csak mintegy 1/7-része hasznosul biológiailag (!) , ezért tanácsos szeptembertől - májusig legalább 8000 NE D3- vitamin rendszeres, napi szintű fogyasztása annak érdekében, hogy legalább 1000 NE D3- vitamin jelen legyen  szervezetünkben az optimális  55 ng/ml feletti plazma- D szint elérése érdekében. A D3- vitamin fogyasztását  javasolt étkezéshez kötni, mivel zsírban raktározódik. Soha ne vegyük be kávéval, grépfruit lével, tejjel, mert ezen anyagok a felszívódási hatékonyságot ronthatják. 

A D- vitamin szintet hogyan tudjuk mérni? 

Egyszerű vérvétellel. A laboratóriumokban viszont NEM a biológiailag aktív D-vitamin-szintet mérik, mivel annak szérumszintje nagyon alacsony, és felezési ideje is  kb. 1 nap. A laboratóriumok ehelyett a kalcitriol előanyagát, a hidroxi-ergokalciferolt és hidroxi-kolekalciferolt (25-OH-D2 ill. 25-OH-D3 vitamint->ezeket együttesen 25 OH- D- nak nevezzük)  határozzák meg, mivel  annak  felezési ideje 3 hét, szintje pedig két nagyságrenddel meghaladja a kalcitriolét. A 25-OH-D-vitamin kevesebb mint 1%-a van jelen szabad formában a szérumban. Legnagyobb részben a D-vitamin-kötő fehérjéhez, kisebb mértékben az albuminhoz kötődik. A labor az össz-25-OH-D-vitamin szintjét határozza meg, amely mind a szabad mind a már kötött formáját tartalmazza a kalcitriol előanyagának. 

Figyelem, a laborok mérési módszerei között különbség lehet, ezért előfordulhat, hogy különböző eredményt kapunk azonos körülmények között. Ezért érdemes egy adott labort kiválasztani és  a kontroll méréseket ugyanott elvégeztetni.